Minél jobban elképzelem, hogy ez a fel vagy lejegyzés nem szól senkihez annál szabadabb leszek, legalábbis remélem. És persze annál magányosabb. Itt nem lesz reagálás, kommentelés. Senkire sem akarok ácsingózni, várni, szorongani, hogy jó véleménnyel lesz-e gondolataimról. Ez viszont magányt jelent. Nem baj, én akartam így.
Isadora is benne van, azt mondta. Neki sem hiányzik ide a blogbarátság. Majd ír ő is, ha kedve támad. Meglátjuk, hogy működik ez a blog. Bejelöltem egy pipával a blogindító sablonnál, hogy lesz benne felnőtt tartalom. Naná, hiszen felnőttem. Időnként trágár szavakat használok. Időnként agresszív vagyok. Néha már olyat is mondtam Isadorának, hogy dögöljön meg. Ettől mindig kétségbe esik. Persze én sem jó dolgomban vágom a fejéhez. De azért ez csúnyaság, nem gyereknek való. Gyereklelkűek ne féljetek! Eddig még sosem öltem embert, és amelyik kutya ugat... satöbbi.
Nem túl jó ez a sablon, majd lehet hogy változik. Na kezdetnek ennyi...
üdv
Juan
